A gyermek elfáradt és már-már feladta , amikor megszomjazván betért egy

elegáns bárba , gondolván , hogy kérhet egy pohár vizet - de amint a bárpulthoz ért ,

felfedezte galambját , amint egy bárszéken ült és más jómadarakkal együtt röhög , egy

cserbenhagyott fiúról szóló adomán - és különösen az bántotta a legjobban ,

amikor "galambocskája" – szárnyaival a fiúra mutatván , azt mondotta volt , hogy az

a fiú a történetben éppen úgy néz ki , mint ez a kis kölyök .

a kutatásba .    A rendőrség a titkosszolgálatokat is bevonta a nyomozásba , ám

nem találtak forró nyomot - és ezért nemzetközi körözést rendeltek el .

     Magam is tátott szájjal várom csupán , hogy a sültgalamb szájamba repüljön ,

mégis tehetetlenül állok e történet befejezése előtt - és ami a legborzasztóbb az az ,

hogy noha magam is városon élek , ám nem ismerem a várost - de annak lakóit és

bárjait sem .

     Főhősünk édesapja azonban kerékpárra pattanva bekarikázik a városba és

érdekes mód (!) ő is megszomjazik és betér a legelső bárba , hol megtalálja tizenkét

éves kisfiát - kezében a már újra mosolygó gerléjével .

    Majd - mindhárman elhelyezkednek az egyetlen kerékpáron , mely már nem is a

láncoktól meghajtva haladt , hanem a gerle szárnycsapásaitól és azon erőtől , amely

a visszatért kacagás általi örömben és a Hazatérés lehetőségében rejlett .

     Kedves Olvasóm - kívánom , hogy légy nagyon boldog !

Ajánlás , ha végére is : „ …és monda néki az ő Anyja : Fiam , miért cselekedted ezt

velünk ?    Ímé Atyád és én - nagy bánattal kerestünk téged : „