"Hiszen Isten minden teremtménye jó, és semmi sem megvetendő, amit hálaadással veszünk magunkhoz, mert Isten igéje és a imádság megszenteli (1Tim 4, 4-5)."Amit csak bele tudunk fogalni a hálaimádba, ott kapja meg végleges rendeltetését és a dícséret áldozatának alakjában tér vissza az Atyához. Igy mindent a maga valódi valóságában ismerünk meg: mint a Minden Világosság Atyjának tiszta ajándékát, amelyet ő maga adott kezünkbe. Kezünk nem zárul össze az ajándék fölött, épp ellenkezőleg: kezünkben válik az emberiség adományává, amelyet az Atyának ajánl fel. Szívünkben, ajkunkról kiárad, s mint hálaadás tér vissza az Atyához.