Helyesebben szólva - a bukást követően észrevette már, de erősen megszenvedi azt. Egyszerüen az ember és ember köizötti kapcsolatban, legyen bár férfi és nő, szégyenkeltő felfedezés  -az Irás szerint Ter 3,7: "Erre felnyílt a szemük, észrevették, hogy meztelenek. Fügefa leveleket fűztek össze és kötényt csináltak maguknak."

Az ártatlan fiúk és lányok jellemző félszegsége egymás jelenlétében a nemiség szégyenléséből fakad.

Szinte egészen eltünik a nemiség, a közösség tiszta eredeti formáiban, a családi relációkban: testvér és testvér, gyermek és szülő között. Sőt még a szülők között is feloldódhat a nemiség a misztikusan mély, baráti egységben. A bukás ellenére is őrizzük magunkban emberségünk eredeti integritásának "memóriáját".

 Nevezhetjük azonban elemi tisztességnek is, mely megóv minket az ösztöknök spontaneitásától. Enélkül a tisztesség nélkül emberi élet, társadalom nem állhat fenn.