Szívükben-lelkükben boldog béke honolt, a selymes fűszőnyegen térdelve együtt a fényes angyallal. Kék ég alatt, madarak csivitelő énekétől kísért belső csendből zendült az imádás vágya. Szívükbe behatolt a napsugár meleg fénye, ezek együtt  Édes Jézus ölelő szeretetét jelentették akkor is,  ma is.

Hálájuk kifejezéseként elimádkozták ujra hároszor azt az imát, amire tanította az angyal őket.  Jó volt Vele együtt imádkozni, magasztalni az Urat, dicsőíteni a Szentháromságot.

Legfontosabb  szentáldozás után lélekben elmélyülni az Édes Jézussal.

Ekkor várja szivünk minden titkos vágyának feltárását, hálánkat a már megtapasztalt szeretetözönért.

Szeretetünk  legszebb virága csakis a hála.