A gondom az , hogy közben nehogy elszakadjam a Kedves Olvasótól , mert ennek

megvan az a nagy veszélye , hogy a folytatásban már nem találunk egymásra - mint akik

bekötött szemekkel és szerelmesen keresik mind(v)égig egymást .    Ha nem látom az

Olvasóm , úgy félő , hogy a gondolatokat sem fogom meglátni és megtalálni !

     Mint szakmája szerint fényképész , csupán elgondolkodhatom azon , hogy mily

nagyfokú profizmussal készülhettek ezek a lenyűgöző álomfelvételek és nem Hi-Hi ,

nem Ha-Ha , hanem Hi-Fi minőségben - már akkor !

    Megvallom tátott szájjal bámultam csak , mint varjú az újkakukkra - mígnem a

teremőr szelíd figyelmeztetésére lehettem figyelmes , hogy itt a záróra ...

     Ezzel párhuzamosan - a főépület előtt , egy erre mesterien kialakított kiállítási

sátorban - meg non-stop lombemutató van , melyen feneketlen és kifürkészhetetlen

retikülöd apró tárgyaiból - emlékeiből rendeztél lombemutatót .   A kiállítás végtelenítetten 

megtekinthető lesz - és ami a legtöbb az az , hogy - ott vagy Te is .    Szerényen

meghúzódva , mint aki mindenét odaadta , levetkőzvén még - legmerészebb álmait is