Megtette ezt a szolgálatot Krisztus ruhája, amikor a Táborhegyen csodálatosan fehér volt. Szent Márk elragadtatva beszél róla  -nyilván Péter apostol beszámolója nyomán-  azt mondja: " A világon semmiféle kelmefestő sem tudná fehérebbé tenni." /Mk.8,3-4/ Péter apostolnak, a szemtanúnak a csodálkozását tolmácsolja, akiben a ruha fehérsége a tisztaság felelmelő élményét keltette.

Nem mondhatjuk   -sajnos- , hogy erre törekszik a villág ruha-kultúrája. Inkább a nemiség "kidomborítása" a cél, a szex kihangsúlyozása, a nemi ingerek ébresztése. Ezzel még hathatósabban eléri aljas célját, mint a meztelenséggel, mely a nemi illúziókat többé-kevésbé mindig oszlatja. Vagyis a ruha kultúrája is a bűn kultúrája lett.