Üdvözlet : Vihar kísér(t) A.D. 2009.05.24. |
Vihar kísér(t) A.D. 2009.05.24.
Emilius emlékíró 2009.05.31. 23:48
Vihar kísér(t) utaidban --- CLXIII: ---
Még előtted van álmod - mely útmutatód és egyben irányadó térképed lehet .
De , hogy hová visz , vagy vihetne álmod - az engem is érdekel . Nem is az álmaid
valóságtartalma érint meg , hanem annak-azoknak szépsége . Az álmok művészi
értékkel bírnak , amivel a művészettörténet egyik külön ága foglalkozik - ha jól
tudom , de azért meghagyom azt , hogy Te mindent jobban tudsz mint - akárki ...
Nem hervadsz el virágként , bár nagy változásokat fedezek fel nálad , amit
álomvilágodra vezethetnék vissza csupán . Olyanná lettél valósággal , mint aki
csak viharokról álmodik , s ezt látszik megerősíteni , hogy szobádnak van egy külön
viharsarka - ahová most beültettél és anélkül , hogy villámhárítóm lenne feszültségeid
levezetésére .
Talán bizalmad sem a régi már , s ha megszólal a tücsök - még ablakod is
bezárod . A háttérben a dobgépet meg bekapcsolod , nehogy valaki lehallgathassa
titkos beszélgetésünket .
Baromian jó és szellemes szöveged . Nem automatikusan kiválasztva keresed
szavaid és gyermekkorod világára teszel rejtett utalást - amikor elém pakolsz egy
hatalmas térképet - melyre fájdalmaidat térképezted fel , bejelölve azon a teljesen
értelmetlen fájdalomutad megannyi stációját - annak viharaival .
Ezen olyannyira
megrökönyödöm , mint amikor megjelenik minduntalan a számítógép monitorán az
elmaradhatatlan szöveg , hogy (még mindig) kevés a lemezterület , mintahogyan
az elém letett térképen meg kevés a szenvedésmentes felület .
Együtt van meg nálad a szenvedés és a szenvedélyesség . Minden megvan benned ,
csak a régi önmagad nem látom sehol , mint akit elvisznek az álmok nagy szárnyaikkal
a múltba és letesznek, hol egy elhanyagolt szántóföldet találsz csak - mellette a
vasúttal , honnan egy bakterházból visszaint egy testnélküli kéz mely valamiképpen
tudja , hogy Te ki vagy . Én nem .
Lassan már Kedves Olvasóm is kivan és , hogy hová is kíván - azt nem tudhatom .
Nehéz lenne most így melegében összesűrítenem , hogy miről is szólt ez az írás (?) ,
de nem csupán a megváltozott körülményekről van itt szó és nem is arról , hogy
egészen mássá lett mára a táj , hanem álmainkon kellene valamicskét változtatnunk és
a viharokat magunk mögött tudnunk . Rajtad azonban egy szikrányit nem
változtatnék csak jobban odafigyelnék megújult álmaidra és azok kijelentéseire , amíg
megosztod azokat velem ..
A nagy dolgok nem éveken múlnak , hanem másodperceken és ez - az ébredés
pillanata - amikorra elvonulnak álmaink kísér(t)ő viharai . Maradj békességben !
|