"Az Egyház pedig Krisztusban mintegy szakramentuma, vagyis jele és eszköze az Istennel való bensőséges egyesülésnek és az egész emberiség egységének." "Minden tagnak őhozzá /a Fejhez, Krisztushoz/ kell formálódnia, amíg Krisztus ki nem alakul benne."

"Krisztus ugyanis az Isten Fia, akit az Atyával és a Szentlélekkel egyedül szentnek ünneplünk, menyasszonyaként szereti az Egyházat, önmagát adta érte, hogy megszentelje . . . Ezért az Egyházban mindenki . . . meghívást kap az életszentségre."

Az Egyház tagjainak világi státusa kevésbé alkalmas a szentség természetfelettiségének kifejezésére, mint az evangéliumi tanácsok vállalásának státusa.Az evangéliumi tanácsok . . jól segítik a szív tisztulását és a lélek felszabadulását, és jobban hozzáalakítják a keresztény embert ahhoz a szűzi és szegény életmódhoz, melyet Krisztus Urunk választott.

"A különféle életformákban és hivatásokban ugyanazt az életszentséget ápolják mindazok, akiket Isten Lelke sürget."